Széchényi Franciska Karolina
Széchényi Franciska Karolina | |
Született | Franziska Széchényi 1783. november 4.[1] |
Elhunyt | 1861. október 10. (77 évesen)[1] Pinkafő |
Állampolgársága | osztrák |
Szülei | Festetics Julianna Széchényi Ferenc |
Foglalkozása |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Széchényi Franciska Karolina grófnő (Cenk, 1783. november 4. – Pinkafő, 1861. október 10.) gróf sárvár-felsővidéki Széchényi Ferenc és Festetics Julianna grófnő harmadik gyermeke, Széchenyi István nővére.
Művészi vénával rendelkezett, akár édesapja. A bécsi kongresszuson feltűnt kiváló zongorajátékával. Verseket írt, festett, dalokat szerzett. Az egyik első magyar zeneszerzőnő. Két miséjéről tudunk, dalokról és templomi énekekről, amelyeknek a zenéjét ő írta.
Férje (Kópháza, 1802. október 5.) németújvári Batthyány Miklós gróf (1778. június 24. – 1842. április 14.).[2]
Férje halála után visszavonult birtokára, és ott a jótékonyságnak élt. Templomot épített, rendházat, kórházat, árvaházat, iskolát, bölcsődét alapított. Mindezt a birtok jövedelméből finanszírozta, amit legkorszerűbb módon felfejlesztett. Bécsben Hofbauer Szent Kelemen köréhez tartozott, az ő lelkiségét vitte tovább életében. 1854-ben a saját maga által alapított kolostorba vonult novíciaként, 1860-ben örökfogadalmat tett, egyszerű apácaként élete alkonyát a betegek ápolásának szentelte.
Pinkafőn emléke most is él, a település szentéletű jótevőjeként emlékeznek rá.[3]
Származása
[szerkesztés]Széchényi Franciska Karolina (Cenk, 1783. nov. 4.– Pinkafő, 1861. október 10.) |
Apja: sárvár-felsővidéki gr. Széchényi Ferenc (Széplak, 1754. ápr. 28.– Bécs, 1820. dec. 13.) valóságos belső titkos tanácsos |
Apai nagyapja: sárvár-felsővidéki gr. Széchényi Zsigmond (Sopron, 1720. dec. 21.– Széplak, 1769. okt. 19. huszárkapitány, cs. és kir. kamarás |
Apai nagyapai dédapja: sárvár-felsővidéki gr. Széchényi Zsigmond (Egervár, 1681.– Széplak, 1738. szept. 14.) császári és királyi kamarás (Szülei: gróf Széchenyi György, Szentgyörgy, Egervár és Pölöske várak kapitánya, földbirtokos, és beketfalvi Mórocz Ilona) |
Apai nagyapai dédanyja: németújvári gr. Batthyány Mária Terézia (? –Sopron, 1721. jún. 15.) (Szülei: gróf Batthyány Ferenc és Marie Anne Elisabeth Zehenter von Zehentgrub) | |||
Apai nagyanyja: cziráki és dénesfalvi gr. Cziráky Mária (1724. okt. 1.– Sopron, 1787. nov. 7.) |
Apai nagyanyai dédapja: cziráki és dénesfalvi gr. Cziráky József (Szülei: gr. Cziráky László, és báró divékújfalussi Újfalussy Erzsébet) | ||
Apai nagyanyai dédanyja: szalai és tavarnai gr. Barkóczy Bora (Szülei: gr. Barkóczy Ferenc, Zemplén vármegye főispánja, földbirtokos, és gróf zicsi és vásonkeői Zichy Julianna) | |||
Anyja: tolnai gr. Festetics Julianna (Jablonca, 1753. okt. 30.– Bécs, 1824. jan. 20.) |
Anyai nagyapja: tolnai gr. Festetics Pál (Ság, 1727. dec. 7.– Pozsony, 1782. márc. 28.) főispán, földbirtokos |
Anyai nagyapai dédapja: tolnai Festetics Kristóf (Ság, 1696. júl. 22.– Sopron, 1768. febr. 25.) Somogy vármegye alispánja, országgyűlési követ, földbirtokos (Szülei: Festetics Pál, dunántúli vicegenerális, földbirtokos, és nemes Fitter Erzsébet) | |
Anyai nagyapai dédanyja: mezőszegedi Szegedy Judit (Mezőszeged, 1705. aug. 4.- ?) (Szülei: Szegedy Pál, Vas vármegye alispánja, földbirtokos, és telekesi Török Katalin) | |||
Anyai nagyanyja: nagybossányi gr. Bossányi Júlia (Jablonca, 1734. febr. 9.– Nagyszombat, 1805. febr. 27.) |
Anyai nagyanyai dédapja: nagybossányi gr. Bossányi Imre (Nagybossány, 1706. nov. 3.– Récsény, 1781. aug. 12.) alországbíró, helytartósági tanácsos, alispán, földbirtokos (Szülei: Bossányi Péter, földbirtokos, és nagybossányi Bossányi Krisztina) | ||
Anyai nagyanyai dédanyja: korláthkeői Korláthkeőy Éva (Korlátkő, 1711. márc. 29.– Motesic, 1798. febr. 25.) (Szülei: Korláthkeőy László, földbirtokos, és ozori és Kohanóczi Ottlik Julianna) |